Kezdjük az elején. Mohos beltere kilóra megvett, pedig az nálam nem könnyű. (“A Grál” már csak Stokes-nak hív. :D) Lehet, hogy ízlésficamom van, de az eredeti burgundi belső nekem nagyon bejött. A szürke fényezés annyira nem, ki is találtam, hogy fehér lesz az autó bordó belsővel.

Ezzel mindösszesen annyi probléma adódott, hogy Mohos belső elemei vagy ki voltak fakulva, vagy el voltak törve. Pirosnak meg ugye patika a belseje, de fekete/szürke kombó. “Sebaj” – gondoltam, “majd lefestjük.” Így aztán elkezdtem keresgélni, hogy miként lehet properly belteret festeni, hogy ne legyen tunerjóskás a megjelenés. Ekkor jöttek be a képbe a SEM termékek. Biztosan van valami könnyebben elérhető gyártó is, de erre már rákattantam, úgyhogy berendeltem pár hónapja egy pakkot.

Volt a rendelt csomagban előkészítő/lemosó, tapadás segítő, alapozó, festék és lakk. Innen indult a sztori:

A munkadarab nedves csiszolás és tisztítás után:

Először az adhesion promoter került fel két rétegben:

Így nézett ki száradás után:

Utána alapoztunk, ebből is két réteg ment fel:

Száradás után így nézett ki:

Ezt követően újra nedves csiszolás és szárítás következett, majd 2 réteg szín:

Így nézett ki száradás után:

Összehasonlítva az eredetivel:

Selyemfényű lakk, két rétegben:

A végtermék, száradás után:

 

Le fogjuk tesztelni, hogy mennyire strapabíró a festés, de jól néz ki. Főleg, hogy az AP kivételével én fújtam az egészet! 🙂 Nagyon vékony rétegekkel variáltunk, összesen 8 réteg ment fel a 4 fajta anyagból. A rétegek között 10-30 percet, a fő munkasorozatok között 1 órát vártunk. (Kivéve az AP utáni első alapozást, az kb. 25 perc volt.)

Legközelebb valami gány melóval jelentkezek. Addig is üdvözletem:

 

 

 

Hozzászólások